[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

obligatio, onis, nn. [obligo]

1) (újk.) kötöttség, linguae.

2) küln. kötelezettség, gravior animi quam pecuniae o. Innen mint jogtud. msz. lekötelezettség; küln. az adóssági viszonyból folyó kötelezett volta az adósnak hitelezője iránt, és innen névk. = kötelező irat, kötelezvény; néha = zálogjog.