obturbo, 1.

1) összezavar, rendetlenségbe hoz, hostes; o. aquam, megzavar; o. aliquem, nyugtalanít.

2) ellene lármáz, kiabál, patres oo. ellene lármáztak. Innen beszéddel v. több effélével megzavar, megháborít, valakit lekiabál v. félbeszakít, aliquem; ne me obturba ac tace; literae me oo.