[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

obtusus, mn. kf. [r. obtundo ]

megtompított, tompa (küln. ellentét hegyes, vesd ö. hebes), majd csak átv. ért. o. animus; oculi oo.; vires oo., gyengített; vox o., rekedt; pectora oo., érzéketlen, durva.