obversor, álszenv. 1. k.

1) valami előtt v. körül ide s tova jár, van, tartózkodik, forgolódik valahol s több efféle, Carthagini, vestibulo carceris, in foro; o. alicui, valakinek szeme előtt van; incommodus obversatur, roszkor jő.

2) átv. ért. szem vagy lélek előtt lebeg, forog; species o. in somnis; res o. alicui ante oculos v. animo. ||

3) valaminek ellene van, ellenez valamit.