occasus, us, hn. [2. occido ]
1) csillag lemenetel.
2) est, estve, nyugat.
3) enyészet, romlás, bukás, tönkrejutás, vég, halál: reipublicae, Aelii; o. noster, így nevezi Cicero számüzetését. Innen
4) küln. a) halál, haláleset; b) temetés.
5) (ősk.) = occasio.