oculus, i, hn.

1) szem: adjicere oculos ad (in) rem, szemét valami tárgyra vetni, rei alicui, kedvének lenni valami tárgyhoz; oculos dejicere, elfordítni, demittere, lesütni; res posita est ante oo., látható; sub oculis alicuius, valakinek szeme láttára; esse (vivere stb.) in oculis, az emberek szeme előtt; habere oculos alicuius in oculis, valakinek jól szemébe nézni, szemére ügyelni; amittere oo. elveszteni szeme világát, megvakulni; pascere oo. re aliqua, valaminek nézésében gyönyörködni, szemét legeltetni; átv. ért. oo. animi, lelki nézés. Küln. esse in oculis alicuius v. alicui, valakitől nagyon szerettetni és becsültetni, gestare (ferre) aliquem in oculis, vaIakit igen szeretni.

2) sajátlanul A) (költ.) o. mundi, a nap. B) szem vagy rügy növényen. C) bötyök, gumó, csomó némely gyökereken. D) szemalaku folt, petty, némely állatokon, oo. pavonis, tigridis. E) átv. ért. jelölve a maga nemében a legjelesebbet («gyöngy»): oo. orae maritimae, Karthágó és Korinthus. F) mint édesgető szó, ocule mi, eszem adta! Így mint mn. ff.-ban oculissimus, legkedvesebb. G) épít. msz. a joni oszlopfő csigadiszítményének közepe, az a kis körlap, a melyből a csiga kanyarodása kiindul.