offundo, etc. 3.

1) valami elébe v. valamire tölt, önt, szór, vet, hány, o. cibum; aer offunditur nobis, körülvesz bennünket; rubor offunditur alicui, terjed, ömlik el valakinek arczán, megpirul. Innen átv. ért. o. noctem rei valami dolgot eltakar, terrorem oculo, megijeszti a szemet; o. caliginem oculis, valakit megszédít; religio offusa animis, a kedélyekbe csepegtetett vallásos szemérem; o. alicui pavorem, valakit elijeszt, errorem, valakit tévedésbe visz.

2) valamivel leönt, beföd, betakar, lucernae lumen offunditur luce solis, a nap világa a gyertya világot nappal túlragyogja, azaz nappal elvész a gyertya világa; offusus pavore, félelemtől elnyomott, levert.