onus, eris, kn.

1) tereh, mely egy személyre v. dologra van rakva, egy vitel, egy terü: merces et oo.; jumenta et oo., felpakolás. Innen (költ.) o. ventris vagy csak o., méh terhe, méh gyümölcse.

2) átv. ért. A) fáradság, fárasztóság, bajosság, nehéz v. terhes volta valaminek: o. officii; o. probandi, bizonyítás terhe, bizonyítási köteleztetés; esse oneri, terhére lenni, alkalmatlankodni. B) adó, terhelő köteleztetés, küln. adósság terhe: haec oo. in divites a pauperibus inclinata sunt.