ornamentum, i, hn. [orno]

1) felkészítés, összege mind annak, a mivel valaki (még állat is) felkészülve, fölszerelve van: oo. populi Romani (hadi eleség, készlet), elephantorum.

2) ékesség, dísz: pecunia et omnia oo., ékszerek, drágaságok; oo. triumphalia, consularia etc., jelvények, czímerek; még díszruha. Innen átv. ért. a) a mi valakinek vagy valaminek díszére, ékességére van, szolgál: decus et o. senectutis, reipublicae. Küln. = kitüntetés, külső tisztelet, tiszteletadás, tiszteletbeli czim, ornamentis afficere aliquem. b) oo. dicendi, sententiarum, czifrája a beszédnek, fényes, virágos gondolatok.