†palaestricus, mn. [= palaistrikos]

küzdőiskolához tartozó, való, iskola-, motus pp. mesterséges, keresett; gúnyorosan: praetor p., torna praetor, Verresről, mivel egy pert egy tornaegylet részére döntött el; p. prodigium, (emberről) birkozó iskola salakja. Innen fn. (újk.) A) ca, ae, nn. (sc. ars) küzdésmesterség, bajvívás, testgyakorlat. B) cus, i, hn, küzdmester, tanító a testgyakorlatban.