palla, ae, nn.

1) római úrhölgyek hosszu és bő, lábig lemenő felső öltönye (a stola-n felül viselve), mi a férfiak togájának felelt meg; (költ.) szerint férfiak (hárfások, Bacchus és. Apolló) is viselték. Néha még egy felső köntös járult a p.- ra, a mikor olyannak lehetett tekinteni, mint egy felső tunica-t.

2) (újk.) függöny.