†panacea, ae, nn. vagy aces, is, kn. és ax, acis, hn. [= panakeia, -ake, -ax]

1) (költ. és újk.) egy (költött) fű, melyről azt tartották, hogy minden betegségben használ, átalános gyógyszer.

2) egy növény, más néven: ligusticum silvestre.

3) egy növény, panácz, peszternák, pastinaca opopanax L.

4) személyesítve: Panacea, ae, nn. Aesculapius négy nőtestvére egyike.