arbitratus, us, hn. [arbiter]

1) vélemény, jónak látás, tetszés, szabadakarat, majd mindig e. hat. esetben, saj. e. v. bir. nmással, a. meo, tuo, alicujus. Küln. ejus arbitratu de pace agitur, vele mint teljhatalmuval foly a békealku; dedere se in alicujus arbitratum, valakinek kénye-kedvére bizni magát, föltétlenül megadni magát.

2) felvigyázat, felügyelet, gondviselés, vezetés, educari alicujus arbitratu.