arbitrium, ii, kn. [arbiter]

1) (újkori költ.) jelenlét.

2) választott biró határozata (l. arbiter 2.); aa. quibus additur ex fide bona»; a. rei uxoriae, házassági ügyben. Innen átalán itélet, határozat, eldöntés: vestrum a., vestra existimatio valebit; res ab opinionis arbitrio sejunctae, melyeket nem lehet egyéni belátás szerint eldönteni; a. auris, itélet.

3) hatalom, uralom, erőhatalom: venire, dare se in arbitrium alicujus, a. rei alicujus, hatalom valamit elhatározni; esse arbitrii sui, maga urának lenni; a. mortis, muneris, szabad választás.

4) aa. funeris, temetési illeték, a mit a vagyoni állapothoz képest szabtak meg.