1. arbuscula, ae, nn.

kics. sz. arbor; élőfácska, kis fa; átv. ért. a) arbuscula crinita, a páva tollbokrétája. b) arbusculae, msz. forgó, ágas csapok, a milyenek kicsinyben mai butoraink lábain vannak, a melyeket ostromgépek aljára tettek, hogy rajtok könnyen tovamozdíthassák.