1. arca, ae, nn.

1) láda, szekrény, a melyben valamit tartanak. Küln. A) pénzszekrény, pénztár: solvere ex a. kész pénzzel fizetni; confidito arcae (meae), bizzál az erszényembe. B) koporsó.

2) átv. ért. kis és szűk börtön, tömlöcz, conjicere aliquem in arcam.

3) átalán, minden a minek szekrény v. láda formája van; így egyh. a Noé bárkája, a szövetség ládája a zsidó templomban, arca foederis.

4) msz. a vízi orgona víztartója.

5) msz. vízvezetékben, vízfogó, vízgyüjtő medencze.

6) a földmérőknél, egy négyszögü határjegy, határkő.