arceo, cui, ― 2. [eirgw]
sajátl. békerít, korláttal körülvesz.
1) békerít, korlátoz, határok közé szorít, összetart: a. flumen, határok közé szorít (gát, töltés s több effélével); alvus arcet quod accepit.
2) nem enged (valamihez jutni), távol tart, eltartóztat, elhárít, eltávolít, hostium copias, injurias; a. aliquem ab injuria; önálló hat. esettel is: a. aliquem aditu, sacris. Innen (költ.) a. plagam sedere, elkerüli a vágást; a. aliquem morbo, classem aquilonibus valamitől megó, véd; a. aliquid alicui, valamit valakiről elhárít.