1. arcula, ae, nn. kics. sz. arca.

1) átalán szekrényke mindennemü használatra ugy sajátlagos, mint átv. ért. névszerint a festők festéktartója, nők ékszerszekrénye, pénztárszekrényke, lőszerszekrény.

2) msz. az orgona fuvójának szélfogója, szélszekrény.