arena, ae, nn.
1) homok, fövény: a. mollis, bibula; (költ. és újk.) gyakran t.; közm. semina mandare arenae falra borsót hányni, homokra házat építni.
2) homokos, fövényes hely, a. aliqua; küln. (többnyire költ. és újk.) A) homokpuszta, sivatag. B) tengerpart. C) homokkal meghordott küzdtér az amphitheatrumban: mittere aliquem in arenam, valakit a küzdtérre bocsátani, éppen igy: dare se in a. Innen szinhely átalán, Italia est a. belli civilis.