puto, 1. [1. putos ]

1) (ősk.) takarít, tisztít, lanam. Innen A) élőfát s több effélét takarít, nyes, p. vitem. B) tisztába hoz, rendbe hoz, rationem v. rationes, számadást, tsz. meggondol, megfontol. C) (ősk.) felvet, árt szab, felszámít.

2) átv. ért. számít, becsűl, tisztel, küln. valakit valaminek számít, tart: p. aliquem in imperatorum numero, a vezérek közé számítja; p. hominem prae se neminem; p. statuam denariis quadringentis. Innen A) vél, gondol, föltesz, valaminek tekint: p. illum hoc fecisse; p. aliquem fortem, pro nihilo, p. damnationem pro praetura; recte p., igaza van, rem ipsam putasti, erére ütöttél, eltaláltad; putares, azt képzelné az ember; néha mintegy zárjel közt beszúrva mint opinor stb. Ide tartozónak lenni látszik ezen parancsoló puta (újk.) mint ih. például; így is, ut p., ugyanazon értelemben. B) meggondol, gondolóra vesz, megfontol, aliquid, multa secum. Innen p. aliquid cum aliquo argumentis, fejteget, magyaráz.