†Argos, kn.

csak alany- és tárgyesetben, saj. e. -orum, tul. és hat. e. -is, (mintha alanyesete «Argi» lenne) eredetileg = sikság; küln. három helyet neveztek igy:

1) A. Achaicum, Homérosnál (s néha újk.) a) Peloponnesos éjszakkeleti tartománya, a későbbi Argolis; b) ugyanazon tartomány fővárosa, hol Junót leginkább tisztelték; c) az egész Peloponnesos (gyakran ellentét: Hellas).

2) A. Amphilochicum, város Acarnaniában.

3) A. Pelasgicum, város Thessaliában. Innen:

1) Argeus [= ’Argeios] és Argivus [= ’Argeios, oeoliai digammával] mn.: argosi, innen (költ.) átalán görög: augur A. Amphiaraus; colonus A. argosi Tiburnus, Tibur alapítója; fn. -givi, orum, hn. t. görögök.

2) Argolis [= ’Argolis] A) mn. Argeus. B) fn. -lis, idis, Argolis tartomány (l. Argos 1. a.). Innen: Argolicus [= ’Argolikos] mn. argolisi, innen (költ.) átalán görög.

3) Argus (Pl.) mn. Argeus.