ratio, onis, nn. [reor]

1) számítás, számadás, számolás, innen pénzügy, üzlet, űzletviszony s több efféle: putare (computare, conficere) r., számadást tisztába hozni, valamit felszámítni; inire, ducere, subducere r., számadást készítni, csinálni, valamit felszámítni; ratio constat, talál, üt; inducere in r., számadásba tenni, felszámítni; referre r. v. rr., valamiről számolni, számot adni; habere r. piratarum, megszámlálni a tengeri rablókat, számadást vinni róluk; re et ratione conjunctus cum aliquo, valakivel üzletviszonyban (pénzviszonyban) levő. Gyakran átv. ért. inire, putare stb. rationem megfontol, meggondol, küln. reddere r. rei alicuius, valamiről számot adni, reposcere, kivánni. Innen A) r. carceris foglyokról szóló jegyzék. B) tekintet, megtekintés, gond stb. efféle: habere (ducere) rationem rei alicuius, valamire tekintettel lenni (tettel és intézkedésben, vesd ö. respectus): dii rationem habent piorum et impiorum jutalmaznak és büntetnek; habuisti r. ut mihi consuleres, gondoskodtál arról; habui r. quid acceperim, tekintettel voltam arra, mennyit kaptam; sine r. ejus, a nélkül hogy őt számba vennék; est in me ratio reipublicae = rationem habeo.

2) mód. A) eljárás, magatartás, cselekvésmód, rendszabály, határozat, terv, modor s több efféle: consilium et r.; mea r. in dicendo haec esse solet; vitae meae rationes, elveim, nézeteim. B) minőség, tulajdonság, mód, viszony, elrendezés stb.: ita comparata est ratio vitae nostrae; r. equestris proelii; nulla ratione, semmi módon, hac r., ezen módon. Néha ratio akként fordul elő, hogy a tárgynak csupa megnevezését majd csak körülirja (r. belli Gallici e helyett bellum Gallicum; r. veritatis; per r. fiduciae, bizodalomnál fogva; novorum consiliorum rr., e helyett nova consilia), de mindig úgy, hogy a dolog v. tárgy tulajdonságai v. körülményei vannak értve.

3) viszony, arány, helyzet, körülmény stb.: pro r. pecuniae, az összeghez képest, éppen így ad r. nostrorum annalium.

4) dolog, ügy, mivolt: r. nummaria, pénzügy, r. Gallicona, a G. való dolog; r. domestica, r. bellica; aptus ad eam r.; r. fori et judicii. Innen meae stb. rr. érdekem, hasznom.

5) ész: corpus debet obedire rationi; bona (sana) r., józan ész; ratio non est id facere, azt cselekedni nem ész, okosság. Innen A) az ész használása, után gondolás, meggondolás, megfontolás: nullum scelus habet r. Gyakran e. hat. e. majd igehatározólag okosan, helyesen, józanon. B) indok, helyes ok: r. aliquid faciendi; causa et r.; innen a) érv, bizonyító ok, valami állítás támogatása. b) bizonyítás, következtetés; summa uniuscunque rationis; concludere rationem, következtetni. C) szabály, törvény, meghatározott rend stb., r. mathematicorum. D) vélemény, nézet: dissentio ab hac r.; r. mollior. E) elmélet, rendszer: r. Stoicorum, St. tana; gyakran ratione et via (modo) rendszeresen és módszeresen. F) értekezés, vizsgálat: r. quae est de natura deorum. G) ismeret, belátás, r. civilis, országos dolgokban; küln. elméleti belátás, ellentétben ehhez exercitatio: r. hujus rei, ebben.