ratiocinatio, onis, nn. [ratiocinor]

msz. szónoklattanban

1) alapos megfontolás; mint alakzat: önmagához intézett kérdésekkel való latolgatás.

2) okoskodás, következtetés.

3) az építészetben: elmélet, tervezés (ellent. fabrica és opus, a kivitel).