rationalis, e, mn. [ratio]

I. (jogtud.) számadást illető, számadáshoz tartozó, literae, irományok, officiales, számtisztek; fn. rationalis, is, hn. számvevő.

II. észhez tartozó.

1) okos, eszes, észszel felruházott, animal.

2) észhez tartozó, okosságon alapuló, józan, ésszerü: r. philosophia észtan; r. causa, olyan ügy, melyet józan okosság és másokkal való hasonlítás (nem fennálló törvény) szerint döntenek el.