recepticius, mn. [recipio]

(ősk. és újk.)

1) mint kirekesztő tulajdon magának megtartott, a minek visszaszállása szerződésileg (stipulatio utján) biztosítva van; dos r., a mely a férj halála esetén a nőre visszaszáll; servus r., a ki a dos átadásakor kivételesen a nő kirekesztő tulajdona marad.

2) átvételt illető, átvételi, actio, kereset pénzváltó ellen, hogy fizesse meg az átvállalt idegen tartozást.