recludo, si, sum, 3. [reclaudo]

1) valami bezártat újból fel- v. kinyit, megnyit: r. fores, domum; r. portas hosti; r. pectus, felvág, humum, ás, tellurem bidente, kapál; (költ.) r. jugulum ense, elvág, pectus mucrone, átszur, átdöf; r. ensem, kihúz, kivon, r. thesauros tellure, kiás; (költ.) r. fata (Mercuriusról, ki a lelkeket az alvilágra bevezette), azt megnyitja a mi a végzet akaratjánál fogva be van zárva; r. iram, kiereszti, szabad folyást, kitörést enged.

2) átv. ért. fölfedez, feltakar, nyilvánít, operta, justitiam alicujus.

3) (újk.) bezár, aliquem; alicui aliquid, elzár.