redivivus, mn. [redi = revivus]
sajátlag
1) újra élő, új életre ébredt, feltámadott, senex, Christus.
2) átv. ért. felújított, felfrissített, bellorum materiae, bella; küln. mint építészeti msz. régi épületanyagról, melyet új épületre használtak, újból használt; így fn. va, orum, kn. t. újból használt épületanyagok.