reflo, 1.
1) k. visszafú, ellenkező irányban fú.
2) k. (ősk. és újk.) ismét kifú, aera.
3) (újk.) felfú, fúva feldagaszt, laciniam, sinum; signum veste reflatum, mintegy felfútt, buggyos ruhával.
||4) A) elpárolog, elgőzölög. B) szenv. mint k. kigőzölög. C) a benne levő légtől megszabadít, follem, kibocsátja a levegőt belőle; loci prominentia reflatur, lelohad.