regio, onis, nn. [rego]

1) irány, vonal: gyakran recta r., egyenes vonal, éppen így declinare a r.; regione platearum, azon az oldalon, melyen az utczák voltak, regione portae illius, azon a helyen, hol ama kapu volt, ama kapuhoz közel; primi superabant regionem castrorum, vonalát; natura et r. castrorum, fekvése. Innen igehatározólag, e regione, A) egyenes vonalban, egyenesen. B) az ellenoldalról, szemben, átellenben, oppidi, nobis (tul. e.), önállóan aciem e r. instruere.

2) határvonal, határ, rr. ac termini; átv. ért. rr. officii. Küln. valamely határvonal az égen jósjelek észlelésekor.

3) környék, vidék: locus in regione pestilenti saluber; agri et rr.; átv. ért. r. rationis, köre. Küln. a) tartomány, ország, terület; b) egyike annak a négy vagy tizennégy városrésznek, a melyre Róma fel volt osztva: «kerület», «negyed».