regius, mn. [rex]

1) királyi, királyhoz v. királyi családhoz tartozó, innen királyhoz illő, méltó, hasonló s több efféle (l. regalis), genus, nomen, ornatus; r. bellum, királlyal való háboru; res r. v. regium, a mi királyhoz illik vagy nála szokásban van. Innen fn. A) regii királyi hadak, «királyiak», vagy udvaronczok, udvarnokok. B) regia, ae, nn. a) (sc. domus) királyi palota, udvar, fejedelmi várlak; küln. Rómában az, a melyet Numa a sacra via mellett a Vesta templomához közel épített volt, melyet a királyok elűzése után későbben vallásos és papi czélokra használtak. Innen a) küln. királyi udvar minden lakóival, udvar; b) királyi sátor a táborban; b) (sc. urbs) (költ. és újk.) királyi város, székváros; c) latin neve ennek basilica (l. e szót), oszlopcsarnok, csarnok; d) latin neve a basilisca» nevü növénynek; e) (sc. potestas) királyi hatalom, uralom, királyság.

2) átv. ért. királyi, pompás, fényes s több efféle, vagy roszaló jelentéssel: zsarnoki, hatalmaskodó, uralkodni vágyó; küln. morbus r. sárgaság.