1. regula, ae, nn. [rego]

1) egy darab fa kiegyenesítésre, vonalazó, vonalzó.

2) átalán egy darab egyenes fa, deszka, lécz, pálcza. Küln. a) a háromhasábu homloksávdiszítésben a domboru, kiálló hasáb; b) dugaszrud a viznyomó gépen; c) tolóka a vizi orgonában; d) t. regulae, léczkosar az olaj sojtolásához; e) a szekérrud peczke, a mely a jármot tartja; f) vasrud mint kapocs v. kulcs épületben.

3) átv. ért. szabály, zsinórmérték, rendszabály, naturae, melyet a természet adott; r. loquendi, sermonis, beszéd-; ad hanc r., szabály szerint.