restis, is, nn.

kötél (vékonyabb mint funis); közm. res redit ad r. most már felköttethetem magamat, az én állapotom nagyon kétségbeejtő. Átv. ért. (újk.) restes allii, ceparum, fokhagyma v. hagyma koszoruk; ductare restim, a körtáncznál vezetőnek lenni, mivel a tánczosok mind egy kötélbe fogództak, vagy mivel egymás kezét fogva magok alkottak lánczot; közm. colubra non parit restem, a milyen volt az anya olyan a leánya.