rumpo, rupi, ruptum, 3.

1) tör (küln. hajlékony tárgyat, l. frango), eltör, elszakaszt, repeszt, erőszakosan elválaszt: r. vincula, vestes; r. claustra; r. pontem, leront. Innen A) (költ.) r. nubem, hasít, guttura cultro, elvág, praecordia ferro, átdöf; r. funem, colla securi, elvág. B) gyakran (költ.) szétrepeszt, kipukkaszt: hiems r. saxa; messes rr. horrea a csűrek repedésig tele vannak gabonával; r. serpentem, (bűvöléssel) megpukkaszt. Küln. r. se v. gyakran szenv. k. értelemben rumpi, megszakadásig fáradozik s több efféle (rumperis et latras, majd agyonkiabálod magadat), küln. átv. ért. boszujában, irigységében stb. majd megpukkad, boszankodik, így is: is r. me, úgy boszankodom rajta, hogy majd megpukkadok; lingua Timagenis r. Jarbitam etc., a maur majd agyonkiabálta magát Timagenesen akarván túltenni. C) repeszt, keresztültör, -szakaszt, aciem. D) nyit, erőszakosan útat tör magának, aditum, viam. Innen (költ.) okozza, kiviszi hogy valami előjőjjön, kitörjön stb. fontem, küln. r. voces, gemitum; vox rumpitur re aliqua, valami következtében kitör, kifakad; turbo ruptus (költ.), elő- v. kitört.

2) átv. ért. A) megszeg, megsért, fidem, jus gentium. B) megsemmisít, megszüntet, testamentum, leges; r. necessitatem fderis. C) félbeszakaszt, háborít, somnum, silentia; r. moras, nem késik tovább.