sacro, 1. [sacer]

1) szentesít, szentel, fölajánl (valamely istenségnek átadva, vagy vallásos czélra rendelve a közönséges használat alól fölment; vesd ö. dico, mely az istenségre vonatkozik): s. agrum, aras Jovi. Innen A) (költ.) szentel, ad, rendel, szolgáltat, alicui honorem. B) az enyészetnek szentel, elátkoz, elkárhoztat, caput alicuius.

2) szentelés által szentté, sérthetetlenné tesz: s. foedus, sanctiones; leges sacratae, oly törvények, melyek megszegőjét a polgári büntetésen kivül átok is ért. Innen (költ.) s. deum sede, az istennek templomot szentel.

3) átv. ért. örökít, halhatatlanná, örökhirüvé tesz, aliquem scriptis.