salsus, mn. kf. és ff. [1. salio]

1) sós, megsózott, mare, aqua, lacrimae; mola s. v. (költ.) farra s., l. mola; vinum salsum, tengervizzel elegyített (hogy tovább álljon); hoc salsum est, igen sós, «el van sózva»; fn. salsa, orum, kn. sós ételek; tréfás szójátékban: te ex insulso salsum feci, hajótörést szenvedettről: a salsus kétféle jelentésére példálódzva.

2) átv. ért. élczes, kedélyes, szeszélyes, gunyoros: multa salsa, sok élczes ötlet; de eo negotia ss., a furcsa történetecske.