2. saltus, us, hn.

erdős hegyvidék, erdős hegység, melyet rendesen legelőnek szokás volt használni. Innen átalán A) hegység, ss. Pyrenaei; s. Thermopylarum, hegyszoros. B) legelő. C) mint térmérték 4 centuria v. 800 jugerum. D) néha falusi birtok, tanya, a mely küln. legeltetésre alkalmas. E) átv. ért. a nő szeméremteste. F) képben, hinár, azaz szorult, kényes helyzet.