saluto, 1. [salus]

1) köszönt, üdvözöl, aliquem; s. aliquem alicuius verbis, valakitől. Küln. s. aliquem dominum, urnak üdvözli, nevezi, imperatorem, e tiszteletczimmel imp. felruházza, imperatornak kiált ki.

2) valakinél köszöntő látogatást tesz: A) s. deum, valamely isten templomába elmegy isteni tiszteletre. B) gyakran védenczekről és barátokról, a kik római szokás szerint reggelenként hatalmas jóakarójok v. védőjök (patronus) előszobájában megjelentek, hogy neki jó reggelt kivánjanak és átalán neki udvaroljanak, tisztelegjenek. Ritkán arról a ki ily látogatásokat elfogad, s. multos etc. C) (Pl.) elbucsuzáskor köszön, istenhozzádot mond.