salveo, ― ― 2. [salvus]

k. .jól, egészséges, jó épségben (vagyok stb.): (egyetlen egy szójátékot Plaut. Truc. 2, 2, 4. kivéve) csak e következő formákban fordul elő: A) par. módban salve, mint köszöntés találkozáskor, jó napot! Isten áldjon! üdvöz légy! (ritkán) bucsúzáskor vale, élj boldogul, Isten hozzád! Küln. a) istent vagy más effélét megszólítva, légy áldott! b) prüsszentésre, egészségedre; salvere Githona jubet, egészségére kivánta. B) h. módban, kapcsolatban ezzel jubeo: jubeo te salvere (= salve), üdvözöllek! jó napot! Dionysium velim salvere jubeas, kérlek köszöntsed D.-t; deum salvere (eum) jubent, mint istent üdvözlik, ezt mondják neki: salve deus! C) irásbeli köszöntésben jövő időben: salvebis a Cicerone meo, tisztel téged az én Ciceróm.