sanctitas, atis, nn. [sanctus]

1) szentség, sérthetetlenség, tiszteletreméltóság, templi, regum.

2) ájtatosság, erkölcsi tisztaság, feddhetetlen és büntelen élet, szüzesség, igazlelküség s több efféle.

||3) egyh. a püspökök tiszteletczime: sanctitas tua.