artifex, icis, hn. [arsfacio]

1) művész, mester valamely művészetben v. kézműben (vesd ö. opifex) a. talium operum; a. dicendi, szónok.

2) átalában mester, azaz gyakorlott, tapasztalt, ügyes, szakértő, tehát nem az, a ki maga tud valamit készítni, megcsinálni, alkotni, szerkeszteni, hanem az is, a ki tervezni, szervezni, vezetni, intézni tud stb., a miért különböző kapcsolatokban nagyon különböző szókkal kell és lehet fordítni, ilyenkor mint melléklet vagy éppen melléknévileg is használják, pl. a. scenicus, szinész, morbi, gyógyász, orvos, a. voluptatum comparandarum; így is: a. in re aliqua. Gyakran mint mn. A) művészi, ügyes, alkalmas: homo a. rei alicujus; manus a., a. formae, ki szépségét sok ügyességgel emelni tudja; (újk.) így is: esse a. ad aliquid faciendum, in jocos. B) (költ. és újk.) mesterséges, művészi, mesterileg alkotott, bos; equus a., kitanított ló.

3) (többnyire költ.) teremtő, alkotó, okozó, alapító, mundi, caedis.