arto, 1. [artus]

1) szorosra húz, megszükít, rem, angustias.

2) átv. ért. megszorít, korlátol, kisebbít, rövidre szab, omnia in honoribus.

3) összeszorít, szorosan egymás mellé állít, fustes transversos apisse; flores canistris, belé töm; küln. emberről, a kit tolongásban összeszorítnak, hozzá tolong, tolakodik.

4) törvtudóknál «szorít», erősen kötelez.