[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

†astragalus, i, hn. [astragalos]

sajátl. «kapó csont».

1) építészeti msz. a) az oszlopot fenn a feje alatt körülvevő domboru párkány. b) astr. Lesbius, egy ily párkány, a mely gyöngysort ábrázol.

2) egy hüvelyes fű, egy spanyolországi bóka faj, astragalus Baeticus L.