tabernarius, ii, hn. [taberna]
(sajátl. mn. bódéba való, fabulae, comoediae, oly darabok, a melyek tárgya a nép közéletéből volt véve), bódéban ülő, sátoros kalmár v. szatócs (Rómában közrendű ember). Innen ||A) csapláros, kurta korcsmáros. B) nn. tabernaria, ae, a) bódéban áruló asszony v. leány; b) csaplárosné; c) csapszékben lézengő v. bordélybeli kéjleány; d) bódés v. sátoros kalmár v. szatócs üzlete.