tabes, is, nn. (saj. és tul. esete azonban nem fordulnak elő)

1) lassankénti elenyészése valaminek, A) olvadás, rothadás s több efféle által: t. absumit cadavera. B) betegség által, sorvadás, aszkór: aegritudo affert t.; oculorum t., megvakulás.

2) ragályos és sorvasztó nyavalya, kórság, csaknem mindig átv. ért. erkölcsi v. politikai bajról: t. fenoris crescentis («ragály»).

3) az olvadás vagy szétfolyás után előállott folyóság, lé: t. nivis liquescentis, t. sanguinis; t. tot annorum (koporsóról, melyben sokáig hevert egy holttest); t. veneni. Küln. hosszas heverés által megtorhult, elromlott áru.