tabula, ae, nn.

1) deszka, tábla (fából v. érczből); arripere tabulam de naufragio. Küln. A) játéktábla. B) t. picta, vagy csak t., festveny. Küln. a) t. votiva, a hajótörést ábrázoló kép, melyet valamely a hajótörésből, menekült fogadásból valamely templomban felfüggesztett; b) t. Dicaearchi, térkép. C) számoló v. írótábla: t. cerata, viasszal bevont irótábla. D) törvénytábla, figere tabulas, kifüggeszteni, kihirdetni, duodecim tt., a decemvirek törvényei Rómában.

2) átalán mindenféle iromány, jegyzék, könyv, küln. A) t. számadási könyv, bevételről és kiadásról szóló jegyzőkönyv (tt. acceptorum et expensorum; a milyet Rómában minden rendszerető ember tartott): conficere tabulas; pecunia debetur in tabulis, «be van irva könyveibe», tartoznak neki pénzzel. Innen tt. novae az adóssági tételek megsemmisítése vagy leszállítása, a minek folytán a számadásokat meg kellett változtatni; átv. ért. tt. novae beneficiorum, a jótétemények feledésbe menni engedése. B) tt. publicae, a) az állam számadási könyvei, az állam jövedelmi és költségi jegyzőkönyvei, pénzügyi jegyzőkönyvek; b) oklevelek, jegyzőkönyvek, jegyzékek, irományok, a melyeket az állam a censusról, pénzügyekről, államügyi tárgyalásokról s több efféléről tartott, innen átalán levéltár. C) tábla, a melyre a comitiumon a minden jelöltnek jutott szavazatokat följegyezték, zavazatjegyzék. D) falragasz, hirdetés: figere, proscibere t.; tabula decreti, beneficii, kihirdetését magában foglaló. Küln. a proscriptusok névjegyzékei (tt. Sullanae), és árverési hirdetések: adesse ad t. (vagy az eladó tárgyak jegyzéke, vagy pénzváltó asztala). E) tt. dotis, nuptiales (költ.), házassági szerződés, tt. quaestionis, vallatási jegyzőkönyv. F) (költ. és újk.) végrendelet.

3) pénzváltó asztala.

||4) egy «tábla» föld, szőlő s több efféle.

||5) mesterségesen rakott redő, ráncz a ruhán = pucai.