tabularis, e, mn. [tabula]

deszkához, táblához való, clavus, deszkához való szeg; temperatura aeris, tábla- v. lemeznyujtásra való; innen fn. tabulare, is, kn. a) mint kinzó eszköz, t. fa v. kőtáblák, a melyek közé a kinzandót szorították. Sen. de ira, 3, 19, 1., a hol azonban mások: talaribus; ||b) t. palati, az inycsont.