taceo, 2.

I. k.

1) hallgat, nem szól (vesd ö. sileo): tace, hallgass! t. de re, valamiről.

2) (költ.) A) = sileo, csendesen van, semmi neszt se hallat: omnis ager t., nox tacet, semmi hang se hallik. B) átv. ért. oculi tt., semmi kifejezés sincs bennök; blanditiae tt., megszünnek.

II. cs. valamiről hallgat, elhallgat, rem, arcana, tacenda, a mit nem kellene mondani.