tempero, 1. [tempus]
1) elegyítve és összeállítva helyes mértékbe és arányba hoz, helyesen rendez v. szervez: t. vinum, helyesen (vizzel) vegyít, venenum, készít; t. rem simplicem ex dissimilibus, összeállít; (költ.) t. aquam ignibus, meglangyosít; t. agrum scatebris, öntöz.
2) enyhít, szelidít, calores, átv. ért. acerbitatem morum.
3) igazgat, kormányoz, kezel, navem, res hominum, rempublicam; (költ.) t. Musam, költ, citharam, játszik.
1) helyes mértéket tart, mérsékli magát, in amore.
2) mérsékel, visszatart, valaminek helyes határt, illő mértéket szab, -on, -en, uralkodik: t. irae (költ., még iras), linguae, manibus; t. sibi v. animo, mérsékli magát.
3) tartózkodik, v. tartóztatja magát valamitől, ab injuria, a lacrimis; t. risu; non t. quin etc.; (színk.) t. aliquid, t. facere aliquid.
4) kímél, alicui, templis, még t. a sociis.