attenuo, 1. [adtenuis]

1) vékonyabbá és gyengébbé tesz, vékonyít, gyengít, ritkít, fogyaszt, legionem proeliis; sortes sua sponte attenuatae, magától megapadott, összement, megkisebbült.

2) átv. ért. kevesít, gyengít s több efféle, vires, bellum, kevésbbé veszélyessé v. jelentékennyé teszi; (költ.) a. opes suas, elhasználja, curas, enyhíti; a. aliquem, virtutem, ócsárol, lealacsonyít; vox attenuata, vékony, asszonyos.