[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

trunculus, i, hn. [kics. sz. truncus]

(újk.) aprólék, a leölt állatnak (küln. sertésnek) mindjárt ölés után levágott kis részei (fül, láb, fark stb.); summa trunculorum, az egész aprólék.